Nos, azt hiszem életem egyik legnagyobb döntését hajtottam végre.
Elküldtem a levelet Flórának. Leírtam benne hogy ezek a hónapok mennyire segítettek abban, hogy kicserélődtem. Mindent átgondolva és kielemezve arra jutottam, hogy egy utolsó aljas szemét voltam aki meg sem érdemli őt. Kértem tőle, hogy bár nem vagyok méltó hozzá, hajlandó lenne-e velem találkozni, és megismerhetném-e a gyermekem, ha úgy döntött megtartja.
Persze nem biztos hogy igent mond, de őszintén nagyon szeretném őt újra megismerni. Bennem él és bennem is fog élni mindig is. Nem lehet elnyomni az érzést, ha az ember meg is próbálja, előbb-utóbb úgyis elő fog jönni.
Elmondtam neki a szobát, leírtam hol vagyok, mi történik velem. Talán megbocsát, ha nem is a levél hatására, de egyszer az életben. És akkor boldoggát ehetem.
Kb 5 oldalnyi szöveget írtam neki. Remélem kapok némi választ...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Gordon Freeman 2010.04.28. 19:58:12
Sokat nem veszthecc...Meg próbálj kijutni, idebenn max 1 hét és meghalsz, odakinn viszont van esélyed!! Csak bemeséled magadnak az álmokat!
Am az ember 1-2 hétig bírja kaja nélkül...
Gondojj bele! NEM VESZTESSZ SEMMMIT, HA MEGNÉZED H MIVAN AZ ASZTAL ALATT!!
rosszabb már ugyse lehet!
BalensZ 2010.04.28. 20:19:41
Függ a testalkattól... Előbb a test elégeti az összegyűlt zsírt, aztán elkezdi leépíteni az izmokat.
Szerintem is nézd meg mi van az asztal alatt. Ha másért nem az olvasók kedvéért :D
Utolsó kommentek